Tanácsok és ötletek a Goriot-dolgozathoz
Kérlek, külön íven (a korábban beadott dolgozatfüzeteitekből küldtem nektek) készítsd el a szokásos írástükörrel: egy-egy ujjnyi margóval a széleken, alul kettő sor maradjon üresen, címet adj a szövegednek; szépen, de legalább olvashatóan írj, mindenképpen helyesen (vízszintes ékezet nincs a magyarban, az kettő pont legyen). Javaslom, hogy vázlatot, tervrajzot készíts; gyűjts sok ötletet, fontos idézetet, amit ügyesen dolgozz bele.
Miket érdemes érintened?
Mindenképpen jó, ha valamiképp reflektálsz a műben meg-/újraalkotott világ értékszerkezetére, az értékek társadalmi vagy személyes, anyagi vagy emberi változataira, de legfőképpen azok kölcsönhatásaira.
Realizmus: totalitás, tér–idő-vonatkozások, a (külső és belső) helyszínek, a szereplők típusszerűsége, a helyzetek, események-cselekedetek sémái; mindeközben az ambíciók, szenvedélyek, karakterek, de maga az elbeszélői hang erős romantizáltsága.
Természetesen az nem baj, ha picit, a szövegedbe szervesen illeszkedve a szerző, Balzac életrajzi alakját is beleszövöd.
Regény: emeld ki a műfaji jellemzőket, az elkülönítő jegyeket (regénytipizálás), nagyon fontos, hogy az elbeszélői szerep és az elbeszélésmód (Genette?) kerüljön szóba.
A cselekményvezetést is jó volna ívét követve megragadni, kiemelni esetleg azokat a pontokat, amelyeket érdemesnek tartasz arra.
A nyelvi megalkotottságnál az alakzatok és a képszerűség, azaz a figurák és a trópusok jussanak eszedbe, hiszen biztosan találsz ismétlődéseket, kihagyásokat, felcseréléseket, helyettesítéseket a szereplők, a cselekmény, a helyszínek, az események halmazában, de az elbeszélő szólamában is az olvasóhoz fordulást; a várost illető képekről meg már sokat beszéltünk.
Örülnék, ha választanál egy olyan részletet, amelyet alaposabb szövegelemzésnek vetsz alá, lokálisan vizsgálva annak elbeszéltségét, nyelvi finomságait.
Értékes része lehet a munkádnak a proto-szociológiai, proto-pszichológiai, proto-szociálpszichológiai (elő-pszichológiai, elő-szociológiai stb., vagyis a vonatkozó tudomány megszületése előtt csíráiban már a leendő tudomány elemeit hordózó; így Balzac lélektani, társadalmi (statisztikai) megfigyeléseire, illetve ezek összekapcsolódásaira gondoltam; a szociológia és a pszichológia a 19. század második felében születik majd meg úgy, ahogyan ma tudományként tekintünk rájuk) megfigyeléseket taglaló szakaszok vizsgálata.
Egy-egy motívum szerepét is követheted a regényben, ahogy kiemeltük a kocsi változatait, de akár gondolhatsz a szereplők leveleire is.
A bűnügyi szál szerintem mindenképpen említésre méltó.
Persze gyakorlatozhatsz az korábban tárgyalt megközelítésekkel: az elbeszélés (a) mint problémamegoldási folyamat, (b) mint állapotváltozás, (c) mint ellentétek rendszere és (d) mint átértékelődési folyamat.
Nagyon örülnék annak is, ha a Woody Allen-filmmel kapcsolatos asszociációk, ha vannak, megjelennének. Újranézheted a drive-odban, megosztottam.
Esetleg összevetni Az arany virágcseréppel (a lejátszóban megtalálod a filmzenét, a 13., a barcarolle az Offenbach-féle Hoffmann meséiből való, vajon véletlen?), az Anyeginnel vagy a Csongor és Tündével?
halaszistvan.com 