Hoffmann, E. T. A. (1776-1822)

Königsbergben született író, zeneszerző, zenekritikus, karmester és grafikus, a romantikus generáció legsokoldalúbb tehetsége. A német romantika kései korszakában nála jelenik ETA_Hoffmann_2.jpgmeg a legnagyobb erővel a polgári élet és a művészet szembeállításának gondolata. Ekkor tudatosodott a művészekben, hogy alkotásaik és ők maguk is elvesztették kapcsolatukat a szélesebb közönséggel, hiszen a szubjektivitás kiterjesztésével nem teljesíthetik a polgári közönség elvárásait; a későbbiekben ez a viszony határozza meg a művészet helyzetét a modernség korában.

A mese műfajának újraértelmezésével olyan önálló valóságot alkotott prózájában, amely nem a valóság ábrázolásának, hanem egy lehetséges belső világ megteremtésének a jegyében született meg. Az arany virágcserép című műve jóllehet Drezda terein, helyiségeiben játszódik, de Anselmusnak, az élénk képzeletű és poétikus kedélyű főhősnek megnyílik a költészet és a csodák birodalma. Szívének tisztasága érdemessé teszi, hogy beavatást nyerjen Lindhorst mesebirodalmának titkaiba, feleségül vegye annak lányát, Serpentinát, akivel együtt elnyeri a tökéletes boldogságot jelképező arany virágcserepet is. Hoffmann elbeszélését már nem lehet a német fejlődésregény poétikája alapján magyarázni; itt a személyiség kiteljesedése kivezet a társadalomból, sőt azzal szembeállítja az egyént.

Számára egyébként a zene volt az elsődlegesen tiszta művészet: “Ez a legromantikusabb művészet, már-már azt mondhatnánk, egyedül a hangszeres zene valóban romantikus művészet, mert semmi mással, csak a végtelennel áll szemben. (…) A zene ismeretlen birodalmat tár fel az ember előtt, egy olyan világot, amelynek semmi köze az érzékletek külső világához, minden határozott érzést otthagy, hogy átadja magát a végtelen kimondhatatlan vágyának.” E végtelen Hoffmann nyelvében a létezés számunkra elérhetetlen, az emberi valóságot mérhetetlenül meghaladó szellemi egységére utal.

A 19. században Jacques Offenbach írt operát Hoffmann meséi címmel, amelyben az író alakját Faust és Don Juan mítoszának összefüggésében értelmezi. Csajkovszkij A diótörő című mesebalettjének szövegkönyve is Hoffmann elbeszélései alapján készült. Hatása elevenen tovább élt a 20. század művészregényeiben, mindenekelőtt Thomas Mann-nál.