Month: Oct 2016

A Himnusz és a Vanitatum vanitas összehasonlítása

/ halaszi

Vesd össze a két verset a következő táblázat (hymnus-vs-vanitatum-vanitas) alapján. Kitöltött táblázatot (akár a füzetbe, akár külön lapra) kérek és tudj is nyilatkozni, ha alkalomadtán érdeklődöm majd.

Himnusz

kérdés/szempont

Vanitatum vanitas
  Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím?Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben?                     Mi a Himnusz alcímének a szerepe?  
  Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers?             Mi a kapcsolódás szerepe?  
  Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét?                 (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)  
  Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, mire a beszélő figyelme kiterjed?(Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?)  
  Hogyan épül fel a vers szerkezete?                  Hogyan tagolható szerkezeti egységekre?  
  Milyen a beszélő történelemszemlélete?Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet?Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek?                     Hogyan jelenik meg ez a hangnemben?

Görög mitológia IV. (thébai mondakör, múzsák)

/ halaszi

Holnapra, azaz csütörtökre: tk. 73-74. old. (thébai mondakör); hesziodosz_theogonia-invokacio (múzsák).

A görög múzsák

név

feladatkör

attribútum
Kleió, „a dicsőség hirdetője” történetírás papirusztekercs
Euterpé, „a gyönyörködtető” fuvolajáték, zene fuvola
Thaleia, „a viruló” komédia komikus maszk, pásztorbot
Melpomené, „a  dalos” tragédia, gyászének tragikus maszk, kard
Terpszikhoré, „a táncos kedvű” lírai költészet, tánc líra (húros hangszer), pengető
Erato, „a bájos” szerelmi dal kithara (pengetős hangszer)
Urania, „az égi” csillagászat a mennybolt glóbusza, esetleg iránytű
Kalliopé, „a szépszavú” eposz, ékesszólás viasztábla, íróvessző, lant
Polyhümnia, „a dalban dús” himnuszköltészet fátyol, szőlő

theninemuseslow

Kölcsey. Zrínyi-versek, Nemzeti hagyományok

/ halaszi

Csütörtökre:

Továbbra is légy felkészült a kelet- és közép-európai romantikából, a reformkorból. Kölcseytől Zrínyi dala és második éneke (szöveg, tk., óraiak); a szöveggyűjteményből a Nemzeti hagyományok  ismerete az órán elhangzottakkal és a tk. 182. oldalán lévőkkel.

A Zrínyi-verseknél keress szövegkapcsolatokat az alábbiakkal.

7.
Az nagy mindenható az földre tekinte,
Egy szembe fordulásbol világot megnézé,
De leginkább magyarokat eszben vette,
Nem járnak az úton, kit Fia rendelte.

8.
Látá az magyarnak állhatatlanságát,
Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt;
Csak az, eresztené szájára az zablát,
Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;

9.
Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti,
Ártatlan Fia vérének böcsületi,
Jószágos cselekedetnek nincs keleti,
Sem öreg embernek nincsen tiszteleti;

10.
De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,
Irigység, gyülölség és hamis tanácslás,
Fertelmes fajtalanság és rágalmazás,
Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.

 

 Mert régi erkölcs s spártai férfikar
Küzdött s vezérlett fergetegid között;
Birkózva győztél, s Herculesként
Ércbuzogány rezegett kezedben.Most lassu

méreg, lassu halál emészt.
Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
Szélvész le nem dönt, benne termő
Férgek erős gyökerit megőrlik,

S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Így minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, melly ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed.

Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének;

Eldődeinknek bajnoki köntösét
S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,
A nemzet őrlelkét tapodja,
Gyermeki báb puha szíve tárgya. –

 

Kérlek, olvasd el a szgy.-ben szereplő részleteket a Parainesisből.

Jelen reformkorunkról. A hivatkozott filozófus. Összevethetők. Összevetendők.

Schöfft, Széchenyi István
Barabás, Wesselényi Miklós

 

Mitológiai témák, kidolgozásra

/ halaszi / 15 Comments

Legyen úgy, hogy párban választotok egy-egy témát, így mindenki lehetőséghez jut. Kérlek, vállaljatok egyenlő súlyt a munkában, együtt készítsétek el a beadandót. Legjobb személyesen, de lehet online is együttműködnötök. A munka terjedelme szövegszerkesztővel  2-3 oldalnyi legyen (másfeles sorköz, 12-es betűméret, sorkizárt, körben 2,5 cm-es margókkal; ezekhez csatoljatok képeket, ábrákat; használhattok egyéb illusztrációkat, ha az célszerű és harmonikusan illeszkedő). A felhasznált forrásokat tüntessétek fel.

Az ismert címemre küldjétek október 30. vasárnap éjfélig (különben pedig amint lehet, hogy ne egyszerre szakadjon rám az összes). Egyelőre a prezentációt hagyjuk; később lesz az is. Az elkészült munkákat itt, az oldalon megjelentetem.

Tehát: keressetek  párt; válasszatok (aktuálisan hozzászólásban még éppen nem stipistopizott, szabad) témát, kommentben foglaljátok le (egyértelműen: tudjam, ki az a kettő fő).

Forrásaitok az alábbi nyomtatott (nem feltétlenül a képen szereplő kiadású)  művek legyenek; kiegészítéseket tehettek netes forrásokból, de azok legyenek hitelesek.

  • Mitológiai enciklopédia I. (Tokarev-Hoppál)
  • Edith Hamilton, Görög és római mitológia
  • Robert Graves, A görög mítoszok
  • Mircea Eliade, Vallási hiedelmek és eszmék története

Nem várok este hatig a publikálással, addigra a könyvtárak bezárnak. Jó munkát!

  1. Sumer-akkád kozmogónia (a világ születéséről alkotott elképzelés). Gilgames (B. Eszter, N. Orsi)
  2. Az ókori Egyiptom kozmo- és theogóniája. Amon-Ré, Ozirisz (Gy. Kata, T. Bogi)
  3. Görög virágmítoszok: Narkisszosz, Hüakintosz, Adónisz (E. Cintia, U. Olga)
  4. Cupido (Amor) és Psyche (L.Rebeka, H. Balázs)
  5. Szerelmesek: Deukalion és Pürrha, Orpheus és Eurüdice, Philemon és Baucis (T. Viki, K. Laura)
  6. Az Aranygyapjú. Argonauták
  7. Phaetón. Daidalosz és Ikarosz
  8. Perszeusz (D. Zsófi, V. Viki)
  9. Thészeusz (O. Péter, V. Dani)
  10. Héraklész (I. Anna, H. Viki)
  11. A görög alvilág; Tartarosz. Az alvilág folyói. Hadész és Perszephoné (Nati, Vanda)
  12. Dionüszosz (H. András, L. Roland)
  13. Trójai mondakör (F. Kata, L. Leila)
  14. Thébai mondakör (B. Fanni, H. Krisztina)
  15. Odüsszeusz (M. Árvácska, S. Anna)
  16. Krétai mondakör (Europé, Minosz, Ariadné). Sziszüphosz (Kerék Áron, Turi Bálint)

A görög mitológia I. (az istenek születése)

/ halaszi

Csütörtökre: tk. 27-29. oldal; illetve az alábbi táblázat. Képekért katt ide.

Az órán említett összefoglaló ábra:

greek_gods_familytree_by_shadowglove

Görög istenek

görög neve

 feladatköre attribútumok, szent növényei, állatai

latin megfelelője

A 12 olümposzi isten
Zeusz Főisten, a világ fölötti uralom birtokosa, a férfi teremtőerő megtestesítője villám, sas, bika Iuppiter
Héra Zeusz nővére és felesége, a legfőbb istennő. A házasság, a család, az asszonyi jogok védelmezője, a szülés patrónusa gránátalma, ciprus, liliom, páva, daru, kakukk Iuno
Poszeidón A tenger, a földrengés és a lovak „kékhajú”, szakállas istene, Zeusz és Hadész fivére. Vízi nimfák és tengeri kentaurok kísérik. háromágú szigony, ló, bika, delfin Neptunus
Hesztia Zeusz nővére, a harmadik szűz istennő; a házi tűzhely őrzője, az otthon szimbóluma. egyszerű köpeny, fátyol a fején Vesta
Phoibosz Apollón Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére. Az igazságosság, a jóslás istene, leghíresebb jóshelye Delphoi. A múzsák vezetője lant, babér Apolló
Artemisz A vadak úrasszonya, medveistennő, Zeusz és Létó lánya. A szerelmet nem ismeri, a tisztaság és a szűziesség jelképe és védelmezője. íj, nyíl, lándzsa, kutya, szarvas Diana
Aphrodité Az olümposzi istennemzedék előtt született, a tenger habjaiból kelt ki. A termékenység, a szépség és a szerelem istennője. kagyló, gyöngy, alma, mirtusz, rózsa, veréb, galamb, nyúl Venus
Héphaisztosz Héra fia, Aphrodité férje. A tűz és a kovácsmesterség sánta istene, az istenek fegyverkészítője. kalapács, fogó Vulcanus
Pallasz Athéné Zeusz lánya, a szűz bölcsesség, az igazságosság és a jog istennője. A mesterségek és a művészetek patrónája, a városok védnöke. sisak, páncél, dárda, pajzs, olajfa, bagoly, kígyó Minerva
Arész A háború, a féktelen pusztítás kegyetlen istene, kísérői az Ijedség és a Félelem. A rómaiak egy védelmező hadistennel azonosították. lándzsa, kard, sisak, pajzs; Rómában: tölgy, farkas Mars
Erósz A szerelmi vágy megtestesítője, az első működő erő, a nemzés ösztöne. Az éj és a szél gyermeke, a szétnyíló tojásból kibújó fényisten. A klasszikus kor hagyományában viszont Aphrodité és Arész gyermeke. tegez, íj, nyíl, fáklya, szárny Amor, Cupido
Hermész Eredetileg szél- és levegőisten, az istenek követe, hírvivő. Az írás és a héthúrú lant feltalálója. Az utazók patrónusa, a lelkek alvilági vezetője. szárnyas saru és kalap, hírnökbot, kakas Mercurius

A két nagy földi isten
Déméter A föld termékenységét, a gabona érését, a földművelés sikerességét biztosító istennő, Perszephoné anyja gabonakalász, gyümölcsök, mák, disznó, vadkan Ceres
Dionüszosz A bor, a mámor istene. Termékenységistenség. fején szőlőlevelekből font koszorú, kezében pohár és szőlőlevelekkel díszített bot Bakkhosz

És a föld alatt
Hadész Zeusz és Poszeidón bátyja, az alvilág és a halottak uralkodója. Felesége Perszephoné, akit a földi világból rabolt el, s tette az alvilág királynéjává. láthatatlanná tévő sisak; jogar, csúcsán ülő madárral; a kutyája, Cerberus Pluto (Dis)