Hónap: 2016. november

A Szózat és a Himnusz

/ halaszi

Csütörtökre válaszold meg a kérdéseket a két költemény szövege alapján. A táblázat: szozat-vs-himnusz

  Kérdés VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT) VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
A HAZA ÉS A NEMZET FOGALMA A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Hányféle hazáról van szó a versben?        
Mit jelent a (magyar) haza, mi a haza a versben?        
Milyen nemzetszemlélet /nemzetfogalom olvasható ki a versből? Kik alkotják a nemzet közösségét?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Milyen hatalom irányítja, alakítja a magyarság történelmét?        
Milyen lehetőségei, kilátásai vannak a nemzetnek sorsa irányításában?        
Mit tehet az egyén a történelem befolyásolásában?        
NEMZETI ÖNSZEMLÉLET ÉS SZABADSÁG-ÉLMÉNY A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Milyennek látja, láttatja a vers beszélője a magyarokat?        
Hogyan értelmezi a beszélő a nemzeti múltat és a jelent?        
Mit tart a jövő kilátásairól?        
Hogyan, milyen értelemben jelenik meg a szabadság (eszme) a versben?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS BESZÉDHELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Ki a vers beszélője, milyen szerepben szólal meg?        
Kinek a nevében beszél, kit/kiket szólít meg? (Milyen nyelvi formát, igemódot használ a megszólításra?)        
Mi a beszélő szándéka, kommunikációs célja? Mit kér? Kitől? Milyen retorikai eszközökkel él a beszélő (az érvelés logikája, példatára, szerkezete, az érzelmi ráhatás)?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS MŰFAJ ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Mi a ’himnusz’ és mi a ’szózat’?        
Hogyan határozza meg a versbeli történelemszemlélet a szöveg műfaját?        
Mi a hasonlóság és mi a különbség a himnusz és az óda között? Melyek a két versben is meglévő konvenciói?      

A görögség-dolgozathoz

/ halaszi

A felkészülés alapja a keddi irodalomdolgozathoz: tankönyv 23-65. oldal (Aiszóposz nélkül) és 73-74. (thébai mondakör) oldal; szöveggyűjtemény 16-64. oldal (Aiszóposz és Platón most nem); a kiadott anyagok; a honlapon megjelentetettek és az órán elhangzottak.

A görög líra kapcsán kiadott szemelvények közül nem jutott idő a kardalra.

A kardal műfaja közelebb áll a kollektív lírához, mint az iambosz, és az aiol dalköltészet. A közösségi jelleg megjelenésének, előadásának körülményein is érződik: témája általában valamilyen fontos vallási, kultikus esemény, amely egy egész közösség számára jelentős szerepű. A kardalokat nem egyetlen ember énekelte, hanem lányokból, fiúkból vagy férfiakból álló kar, tehát egy közösség. Ilyen kardalok hangzottak el az Apollón vagy Dionüszosz tiszteletére rendezett rituális eseményeken. Így a kardal műfaján belül elkülöníthetjük a paiánt és a dithüramboszt; előbbi Apollónt, utóbbi Dionüszoszt dicsőíti; külön műfaj magasztalta az ünnepi (sport)játékok, így az olimpiák győzteseit, ez az epinikion. Az utóbbi (al)műfaj is a vallási szertartásokban gyökerezik, mert a versenyek mindig valamelyik isten kultuszának részét képezték. A legismertebb a Zeusz tiszteletére rendezett, Olümpiában. Epinikion a kiadott szemelvények utolsója.) A kart maga a szerző tanította be, s az egész előadást is (az éneket tánccal kísérték) a költő rendezte. Épp ezért a költő személye bizonyos mértékig kiemelkedett a kollektivitásból.

szemelvenyek-a-gorog-lirahoz

Memoriter keddre csupán az eposzok invokációja és propozíciója; csütörtökre kérem a thermopülai hősök sírfeliratát (epigrammáját), ógörögül és magyarul is.

varro-szimonidesz

A dolgozatban lesznek kifejtendő feladatok;  meghatározandó helyek, személyek, fogalmak, műfajok; kapod majd feladatként szemelvények felismerését, hozzájuk értő-értelmező kommentárt várok.