Holnapra tanulmányozd át és oldd meg a füzetedbe a feladatokat. Aki nem olvasta mára, holnapra tegye meg; mindenki hozza a szöveget.

Gogol alkotásaiban a

• realisztikus és
• fantasztikus elemek

egymás mellettisége, a két szint érintkezése, fiktív együttlétezése a legfontosabb invenció az irodalmi hagyománytörténésben. Folytatódó tradíciót teremt a 20. század irodalmának, példa lesz rá Franz Kafka és a mi Örkény Istvánunk életműve.

E két tartomány feszültsége kiterjed egyéb vonatkozású polaritásokra, így

• a félelmetes–nevetséges,
• a fenséges–komikus;

illetve az egymással össze nem illő hangnemek (modalitások) megjelenítésére: a szövegben

• a szentimentális (érzelmes), a tárgyilagos, az ironikus-szatirikus, a tragikus és a komikus, a patetikus és a gúnyos hangnem egyszerre szólal meg.

Mindezek bizarr egységének megnevezésére a groteszk (az olasz grotta ’barlang’ kifejezésből) használatos. A groteszkben a komikus hiba centrális erejű és értékű. Az egyszerű komikummal szemben (ld. pl. Orgont a Tartuffe-ben) időtlenné emelkedik, feloldhatatlan marad: világszemléletet fejez ki, eszerint ragadja meg a világ, a létezés valamely lényegi vonását.

Feladatok:

1. Keress példákat a szövegből a fent említett dichotómiákra (pl. realisztikus vs. fantasztikus, félelmetes vs. nevetséges,…).
2. Keress példákat az egyes hangnemek megszólalására.
3. Keress olyan szöveghelyeket, amelyek a narrátor szólamában az élőbeszéd jellegzetességeit erősen kidomborítják.
4. Milyen tudással bír a narrátor a szereplőkről és a történésekről?
5. Hogyan viszonyul a narrátor a szereplőkhöz és a történethez?
6. Milyen komikus és milyen tragikus vonásai vannak az elbeszélt történetnek?
7. Hányszor (és kiknek) mondja el Akakij Akakijevics a köpeny elrablásának történetét?

Kérlek, holnapra: 636. (12), (16), (17); 637. második oszlop; 638. (1), 641. (3), (4), (5), (6), (8).