Kérlek, a tankönyvből haladj a a 181-182. oldallal (Harc a Nagyúrral).

Az Új versek-kivonatból kihagytam a kihagyhatatlan párversét A magyar Ugaron-ból A dalóló Páris-beli A Szajna-parton-nak:

A Tisza-parton

Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók.
A Tisza-parton mit keresek?

Hasonlítsd ezt össze a párversével, kérlek. És hallgasd a többit, a lejátszóban megtalálod.

Az elsőként kiadott Ady-lapon (Ady I) oldd meg az utolsó oldal feladatait Az Új vizeken járok hagyomány-vonatkozásaira és alakzatszerkezetére; illetve a pénteken kiosztott második (Ady II) lapról a Szimbólum és/vagy allegória szakaszt.

Nándi képei partiumi látogatásukról:

A sámán- és táltoshagyományhoz lassú és sebes magyarosok Zerkula János és felesége, Fikó Regina gyimesközéploki zenészek előadásában:

Ady érdekes testi adottsággal jött a világra, mindkét kezén hat ujja volt. A hatujjúságot egyébként polidaktiliának hívják, két – egy súlyosabb és egy enyhébb – változata van. Adynak nem volt “teljes” a hatodik ujja, csupán egy csökevényes bőrnövedék volt, amelyet a születése után a bába – az ujj tövénél cérnahurokkal elkötve, elsorvasztva – eltávolított. A sokujjúság egyébként örökölhető, tudósok több olyan családdal foglalkoztak, amelyeknek az összes tagja polidaktiliás.

Ady ezt az adottságot később a kiválasztottság jeleként értékelte, az ősmagyar hit szerint ugyanis a táltosok születnek hat ujjal.

(innen)

És, ha már volt Tisza, Szajna és Gangesz is, a Nílus deltává foszló szalagjával zárom.

Kemény István

Nílus

Ha te is voltál már Nílus, egy

hullafáradt folyó Egyiptomban,

ébredtél már egy hatezer

kilométer hosszú csúszdán

takaró nélkül párologva

egy majdnem eltelt délelőtt

két sistergő part között,

mit csináltál, hol jártál az éjjel,

kivel, mekkora esőkben, miféle

pöttyös, csíkos, pikkelyes

állatok ittak és csorgatták

beléd a vérüket, hogy

kerültél haza, és

hányadszor csinálod ezt –

akkor tudod, hogy bizony

Nílus vagy Egyiptomban, és te

vagy a Nílus Egyiptomban, tehát

nem lesz már több mellékfolyód,

esőről ne is álmodj,

szárít a nap és sajnálkozik,

szárít a szél és sajnálkozik,

szárít a datolya és sajnálkozik,

csak a sivatag lepődik meg

rajtad, mint minden reggel,

Nílus, Nílus, hát te még élsz?

de aztán ő is napirendre tér

fölötted, és felforrósodik,

szóval ha látod, hogy semmi kétség,

Nílus vagy már megint,

víz, ahol nincs helye víznek,

így alakult folyó, ez van folyó,

jó ez így folyó, úgyse lesz jobb folyó,

akkor most képzeld el azt, hogy

utoljára vagy Nílus Egyiptomban,

csak most az egyszer gondold át, Nílus,

hogy mi vagy,

mi minden,

pusztába kivonult remetefolyó,

erős, szívós, aszkétikus folyó,

megbízható, türelmes folyó,

jó szülő,

derék és dolgos nőket, férfiakat

neveltél fel és táplálsz most is, akik

szeretnek, tisztelnek, becsülnek,

nyugodj meg, Nílus,

megtetted a dolgodat,

és örülj egy kicsit,

mert most már

Nílus is maradsz:

a sós vízig kitartó

el nem párolgó

mindig      újra     váratlan

meglepetés             egyszeri              véletlen

                                csoda