Uncategorized

11.D Petőfi

/ halaszi

borozo-premierCsütörtökön belekezdtünk a Petőfi-jelenség vizsgálatába. Kérlek, hétfőre szerezz jártasságot élettörténetében a tankönyv 210-214. oldalain találhatók alapján. Tudj három-négy percben akár szóban, akár írásban számot adni is arról. (Ez komoly, készüljél!)

A Szózat és a Himnusz

/ halaszi

Csütörtökre válaszold meg a kérdéseket a két költemény szövege alapján. A táblázat: szozat-vs-himnusz

  Kérdés VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT) VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT)
A HAZA ÉS A NEMZET FOGALMA A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Hányféle hazáról van szó a versben?        
Mit jelent a (magyar) haza, mi a haza a versben?        
Milyen nemzetszemlélet /nemzetfogalom olvasható ki a versből? Kik alkotják a nemzet közösségét?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Milyen hatalom irányítja, alakítja a magyarság történelmét?        
Milyen lehetőségei, kilátásai vannak a nemzetnek sorsa irányításában?        
Mit tehet az egyén a történelem befolyásolásában?        
NEMZETI ÖNSZEMLÉLET ÉS SZABADSÁG-ÉLMÉNY A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Milyennek látja, láttatja a vers beszélője a magyarokat?        
Hogyan értelmezi a beszélő a nemzeti múltat és a jelent?        
Mit tart a jövő kilátásairól?        
Hogyan, milyen értelemben jelenik meg a szabadság (eszme) a versben?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS BESZÉDHELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Ki a vers beszélője, milyen szerepben szólal meg?        
Kinek a nevében beszél, kit/kiket szólít meg? (Milyen nyelvi formát, igemódot használ a megszólításra?)        
Mi a beszélő szándéka, kommunikációs célja? Mit kér? Kitől? Milyen retorikai eszközökkel él a beszélő (az érvelés logikája, példatára, szerkezete, az érzelmi ráhatás)?        
TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS MŰFAJ ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN Mi a ’himnusz’ és mi a ’szózat’?        
Hogyan határozza meg a versbeli történelemszemlélet a szöveg műfaját?        
Mi a hasonlóság és mi a különbség a himnusz és az óda között? Melyek a két versben is meglévő konvenciói?      

A Himnusz és a Vanitatum vanitas összehasonlítása

/ halaszi

Vesd össze a két verset a következő táblázat (hymnus-vs-vanitatum-vanitas) alapján. Kitöltött táblázatot (akár a füzetbe, akár külön lapra) kérek és tudj is nyilatkozni, ha alkalomadtán érdeklődöm majd.

Himnusz

kérdés/szempont

Vanitatum vanitas
  Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím?Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben?                     Mi a Himnusz alcímének a szerepe?  
  Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers?             Mi a kapcsolódás szerepe?  
  Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét?                 (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)  
  Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, mire a beszélő figyelme kiterjed?(Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?)  
  Hogyan épül fel a vers szerkezete?                  Hogyan tagolható szerkezeti egységekre?  
  Milyen a beszélő történelemszemlélete?Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet?Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek?                     Hogyan jelenik meg ez a hangnemben?

Kölcsey. Zrínyi-versek, Nemzeti hagyományok

/ halaszi

Csütörtökre:

Továbbra is légy felkészült a kelet- és közép-európai romantikából, a reformkorból. Kölcseytől Zrínyi dala és második éneke (szöveg, tk., óraiak); a szöveggyűjteményből a Nemzeti hagyományok  ismerete az órán elhangzottakkal és a tk. 182. oldalán lévőkkel.

A Zrínyi-verseknél keress szövegkapcsolatokat az alábbiakkal.

7.
Az nagy mindenható az földre tekinte,
Egy szembe fordulásbol világot megnézé,
De leginkább magyarokat eszben vette,
Nem járnak az úton, kit Fia rendelte.

8.
Látá az magyarnak állhatatlanságát,
Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt;
Csak az, eresztené szájára az zablát,
Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;

9.
Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti,
Ártatlan Fia vérének böcsületi,
Jószágos cselekedetnek nincs keleti,
Sem öreg embernek nincsen tiszteleti;

10.
De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,
Irigység, gyülölség és hamis tanácslás,
Fertelmes fajtalanság és rágalmazás,
Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.

 

 Mert régi erkölcs s spártai férfikar
Küzdött s vezérlett fergetegid között;
Birkózva győztél, s Herculesként
Ércbuzogány rezegett kezedben.Most lassu

méreg, lassu halál emészt.
Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
Szélvész le nem dönt, benne termő
Férgek erős gyökerit megőrlik,

S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Így minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, melly ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed.

Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének;

Eldődeinknek bajnoki köntösét
S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,
A nemzet őrlelkét tapodja,
Gyermeki báb puha szíve tárgya. –

 

Kérlek, olvasd el a szgy.-ben szereplő részleteket a Parainesisből.

Jelen reformkorunkról. A hivatkozott filozófus. Összevethetők. Összevetendők.

Schöfft, Széchenyi István
Barabás, Wesselényi Miklós

 

Kérdések az Anyeginhez

/ halaszi
  1. Vajon az elbeszélő vagy a hős regénye-e az Anyegin?
  2. Az elbeszélt történet vagy a történet elbeszélésének módja hangsú-
    pushkinonegin

    Puskin és Anyegin a Néva-parton

    lyosabb? (Indokold.)

  3. Foglald össze 8-10 vázlatpontban a mű cselekményét.
  4. Mi mindenről ejt szót a történeten kívül az elbeszélő?
  5. Milyennek mutatja be az elbeszélő az első fejezetben Anyegin személyiségét, képességeit és életvitelét?
  6. Változik-e a mű során az elbeszélő hőséhez való viszonya? Ha igen, miképp?
  7. Milyen lehetőségeket kínál a hősnek a vidéki örökség, miért nem tud élni velük?
  8. Mi mindenben különbözik a vidéki és a fővárosi élet a mű világában?
  9. Milyen fiatalember Lenszkij, milyen személyiség Olga, milyen Tatjana?
  10. Mi a szerepe az alakok jellemzésében az irodalomnak, az irodalmi hagyománynak?
  11. Hányféleképpen jelenik meg a műben a befejezetlenség?
  12. Miért bírhatott különleges jelentőséggel a 19. század olvasói előtt Tatjana levele Anyeginhez?
  13. Végezd el két konkrét strófa verstani elemzését (prozódia, rímek). Vizsgáld meg néhány költői képét is!
  14. Keress irodalmi alakokat, szerzőket a mű szövegében (pl. Homérosz, Byron,…)!