Az áttekintés: Középkor
Ezen kívül tudandó még holnapra:
- tk. 132-142. oldal;
- szöveggyűjtemény 134-141. oldal.
Az áttekintés: Középkor
Ezen kívül tudandó még holnapra:
Keddre: tk. 114. o./2, 119. o./1.; a határozók meghatározói: tk. 115-117. o.; tk. 120.o./2.
Ballada (fr. Ballade)
Népköltészeti és műköltészeti (kis)epikai műfaj, mely lírai és drámai elemeket is tartalmaz.
Két frappáns, bár kikezdhető megközelítés: (i) őstojás, amelyből a három műnem kifejlődött (Goethe); (ii) tragédia dalban elbeszélve (Greguss Ágost).
Általában tragikus témát dolgoz fel, de akadnak komikus, vígballadák is.
Epikai jellege történetelbeszéléséből fakad, ugyanakkor cselekménye a szereplők párbeszédeiből vagy (lírai) monológjaiból bontakozik ki.
Az elbeszélés sűrített (vö. dichten), a cselekményt a lényeg kiemelésével, a fordulatokra összpontosítva mondja el, amitől az szaggatott, homályos, drámai lesz. A külső történések többnyire jelzésszerűek, előtérbe kerülnek a szereplőkben zajló lelki folyamatok: innen a hangsúlyos lírai vonás.
Többé-kevésbé folyamatos történetmondásra épülő, elégikus vagy humoros változata a románc, amely önálló műfajnak is tekinthető.
(Eredete)
Valószínűleg nem ősköltészeti, hanem késő középkori eredetű, s a népköltészetben jött létre, a kutatások szerint francia nyelvterületen, és onnan terjedt el egész Európában
A műballada a 18. század végén jött létre, és a romantika népköltészetkultuszának megfelelően átvette a népballada műfaji jellegzetességeit.
(Arany költészetében)
Érdeklődését a műfaj iránt Thomas Percy püspök 1765-ben kiadott gyűjteménye (Reliques of Ancient English Poetry) ébresztette fel (+ Macpherson Osszián-énekei), illetve a nemzeti költészet megteremtésének igénye hatotta át. Költői alkata, rejtőzködő hajlama számára is alkalmas volt áttételes kifejezésmódja miatt. Érthető tehát, hogy elsősorban lírikusként tekintett ezen elbeszélői műfajra.
(Az Arany-balladák lehetséges osztályozásai)
Kronologikus: 1. Nagykőrösi balladák; 2. Az Őszikék balladái
Külsődleges tematikai: 1. Nemzeti balladák (a nemzeti alávetettségről áttételesen szólók, a közösség reménytelen helyzetét személyes átélésben tematizálók; 2. Lélektani balladák (a személyes lét, az élet céltalanságának élményét megfogalmazók)
Irodalomközpontúbb tematikai: 1. népi jellegű; 2. drámai; 3. a históriásének-hagyományhoz kapcsolódó; 4. románcos; 5. kísértetballada; 6. anekdotikus ballada
A szövegben megjelenő világkép alapján:
És ne felejtsd: ha hétfő, akkor hétvégén Toldi estéje (ill. Petőfi-dolgozat, akit illet)
Ami elméletként tudandó:
Ami gyakorlatban megoldandó:
A mondatvégi pont jelentésalakulásához ajánlom:
https://444.hu/2013/11/26/agressziv-irasjel-lett-a-pontbol
A detonációhoz:

Ezzel idézzétek őt hétfőre: toldi-toldi-esteje
Készíts áttekintő vázlatot a tanköny 94-97. oldalán található mondattipológiákból és a mondatok jelentéséről a füzetedbe, minden vázlatpotot példamondattal kiegészítve.
Feladatok: tk. 93. old./3.; 98./1. teljes egészében; 99./3.
Az Agatha Christie-részlet eredetiben:
Vesd össze a HÁZI feladatként megállapított szövegtagolásodat a magyar fordításéval:
Holnaptól nyelvtanfelszerelés legyen nálad; a házi: 9. tk. 93. old. / 1.