11.C

11.C Csongor és Tünde

/ halaszi

Ha van indíttatásod, örömmel fogadom és értékelem a fő ősképnek tekinthető Árgirus királyfival való összevetést: mit vett át Vörösmarty a Csongor és Tündébe; mit hagyott el (miért), mit módosított (miért), hogyan szerkesztette egybe azokat; mit toldott bele (miért). Alább újranézheted. A terjedelem legyen 100-150 szó. Az Árgirus-széphistóriáról

Kérlek, ne felejtsd a tankönyvieket (202-209. o.: életrajz, Cs.&T.), illetve a feladatlapot: Csongor és Tünde_I.  Gyűjtsd a műnek Az arany virágcseréppel közös jegyeit.

Az órán említett előadás Platón Phaidroszáról, illetve annak kivonata: Phaedus_Sugrue

11.C Kölcsey; kelet- és közép-európai, valamint magyar romantika

/ halaszi

A hétfői keddi hétfői (03.04.) dolgozathoz:

Kérlek, szerezz be egy nyomtatott Csongor és Tündét, az lesz a következő terjedelmesebb darab, és olvasd el hétfőre az első felvonást; hozd is akkorra magaddal.

 

11.C Huszt. Kölcsey-próza

/ halaszi
  • Kérlek, tanulmányozd át holnapra a kelet-európai romantikához kiadott anyagot: romantika_közép- és kelet-európai. (~5′)
  • Töltsd ki a hátoldalán a táblázatot a Van. van. képalkotásáról: Vanitatum vanitas_képalkotás (~10′); ha esetleg az előző, khm…; pótold.
  • Olvasd el a Nemzeti hagyományok szöveggyűjteménybeli szemelvényeit (171-172. o.) és készíts térképet a szöveghez. (~10′)
  • Emlékeztessetek, hogy a táblaképen helyeztessék majd el a napocska is.
Jpeg

Kölcsey, Huszt

11.C Himnusz

/ halaszi
  1. Szerinted mi a szerepe a népek életében a nemzeti himnusznak?
  2. Milyen egyéb jelképeit ismered a nemzeti összetartozásnak?
  3. Miként azonosítható a szöveg alapján a versben megszólaló hang forrása?
  4. Kit szólít meg a beszélő; milyen céllal, milyen hangnemben?
  5. Kit ért a szövegből igazolható módon a magyarság körébe tartozónak?
  6. Milyen szó szerinti, variációs vagy motivikus ismétlődéseket találhatunk a szövegben? Milyen szerepük lehet?
  7. Milyen intertextuális gesztusokat észlelsz a szövegben?
  8. Kortárs horizontunkból szemlélve miként bővülhetett Kölcseyéhez képest a “Bal sors akit régen tép” vagy a “Megbünhödte már e nép” sorok jelentésköre?

11.C Szinten tartás

/ halaszi

A francia és az orosz romantikához: tk. 125-128., 129-138. oldal. No meg a korábban kiadottak.

A homéroszi eposzokhoz a kiadott anyag mellett érdemes felidézned a trójai mondakört (ebben segíthet Kata és Leila még kilencedikben készített munkája: Trójai mondakör), illetve fellapoznod a kilencedikes tankönyvet, jegyzeteidet.

Az Anyeginhez: fusd át még egyszer a szöveget mint már ismerős tájat, és keresd a szemeddel az irodalmi utalásokat (akár antik, akár egyéb), illetve kövesd az elbeszélői szólamot, majd válaszold meg az alábbi kérdéseket.

  1. Vajon az elbeszélő vagy a hős regénye-e inkább az Anyegin?
  2. Az elbeszélt történet vagy a történet elbeszélésének módja hangsú-pushkinoneginlyosabb? (Indokold.)
  3. Foglald össze 8-10 vázlatpontban a mű cselekményét.
  4. Mi mindenről ejt szót a történeten kívül az elbeszélő?
  5. Milyennek mutatja be az elbeszélő az első fejezetben Anyegin személyiségét, képességeit és életvitelét?
  6. Változik-e a mű során az elbeszélő hőséhez való viszonya? Ha igen, miképp?
  7. Milyen lehetőségeket kínál a hősnek a vidéki örökség, miért nem tud élni velük?
  8. Mi mindenben különbözik a vidéki és a fővárosi élet a mű világában?
  9. Milyen fiatalember Lenszkij, milyen személyiség Olga; milyen Tatjána?
  10. Mi a szerepe az alakok jellemzésében az irodalomnak, az irodalmi hagyománynak?
  11. Hányféleképpen jelenik meg a műben a befejezetlenség?
  12. Miért bírhatott különleges jelentőséggel a 19. század olvasói előtt Tatjána levele Anyeginhez?
  13. Végezd el két általad választott strófa verstani elemzését (szótagok-verslábak-sorszerkezet-strófaszerkezet, rímek). Vizsgáld meg néhány költői képét is; keress alakzatokat!
  14. Keress irodalmi alakokat, szerzőket a mű szövegében (pl. Homérosz, Byron, …)!