Csütörtökön belekezdtünk a Petőfi-jelenség vizsgálatába. Kérlek, hétfőre szerezz jártasságot élettörténetében a tankönyv 210-214. oldalain találhatók alapján. Tudj három-négy percben akár szóban, akár írásban számot adni is arról. (Ez komoly, készüljél!)
Uncategorized
9. C dolgozata kedden: szóelemek, szavak
A mintadolgozat: szoelemek-szavak_mintadolgozat
A megfelelő tankönyvi tartomány: 59-71. oldal. Jó felkészülést, jó gyakorlást!
11. D Szózat (és Himnusz), Késő vágy, A Guttenberg-albumba
Hétfőre legyél felkészült a címben foglaltakból. Segít a tankönyv is.
A Szózat és a Himnusz
Csütörtökre válaszold meg a kérdéseket a két költemény szövege alapján. A táblázat: szozat-vs-himnusz
| Kérdés | VÁLASZIDÉZET A SZÓZATBÓL | AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT) | VÁLASZIDÉZET A HIMNUSZBÓL | AZ IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, MAGYARÁZAT) | |
| A HAZA ÉS A NEMZET FOGALMA A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN | Hányféle hazáról van szó a versben? | ||||
| Mit jelent a (magyar) haza, mi a haza a versben? | |||||
| Milyen nemzetszemlélet /nemzetfogalom olvasható ki a versből? Kik alkotják a nemzet közösségét? | |||||
| TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN | Milyen hatalom irányítja, alakítja a magyarság történelmét? | ||||
| Milyen lehetőségei, kilátásai vannak a nemzetnek sorsa irányításában? | |||||
| Mit tehet az egyén a történelem befolyásolásában? | |||||
| NEMZETI ÖNSZEMLÉLET ÉS SZABADSÁG-ÉLMÉNY A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN | Milyennek látja, láttatja a vers beszélője a magyarokat? | ||||
| Hogyan értelmezi a beszélő a nemzeti múltat és a jelent? | |||||
| Mit tart a jövő kilátásairól? | |||||
| Hogyan, milyen értelemben jelenik meg a szabadság (eszme) a versben? | |||||
| TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS BESZÉDHELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN | Ki a vers beszélője, milyen szerepben szólal meg? | ||||
| Kinek a nevében beszél, kit/kiket szólít meg? (Milyen nyelvi formát, igemódot használ a megszólításra?) | |||||
| Mi a beszélő szándéka, kommunikációs célja? Mit kér? Kitől? Milyen retorikai eszközökkel él a beszélő (az érvelés logikája, példatára, szerkezete, az érzelmi ráhatás)? | |||||
| TÖRTÉNELEM-SZEMLÉLET ÉS MŰFAJ ÖSSZEFÜGGÉSEI A HIMNUSZBAN ÉS A SZÓZATBAN | Mi a ’himnusz’ és mi a ’szózat’? | ||||
| Hogyan határozza meg a versbeli történelemszemlélet a szöveg műfaját? | |||||
| Mi a hasonlóság és mi a különbség a himnusz és az óda között? Melyek a két versben is meglévő konvenciói? |
Hétfőre: Bánk bán
Segítségül a megnevezések értelmezéséhez, a darab áttekintéséhez: jegyzetek-a-bank-ban-hoz
A Himnusz és a Vanitatum vanitas összehasonlítása
Vesd össze a két verset a következő táblázat (hymnus-vs-vanitatum-vanitas) alapján. Kitöltött táblázatot (akár a füzetbe, akár külön lapra) kérek és tudj is nyilatkozni, ha alkalomadtán érdeklődöm majd.
|
Himnusz |
kérdés/szempont |
Vanitatum vanitas |
| Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím?Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben? Mi a Himnusz alcímének a szerepe? | ||
| Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers? Mi a kapcsolódás szerepe? | ||
| Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét? (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?) | ||
| Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, mire a beszélő figyelme kiterjed?(Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?) | ||
| Hogyan épül fel a vers szerkezete? Hogyan tagolható szerkezeti egységekre? | ||
| Milyen a beszélő történelemszemlélete?Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet?Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek? Hogyan jelenik meg ez a hangnemben? |
Kölcsey. Zrínyi-versek, Nemzeti hagyományok
Csütörtökre:
Továbbra is légy felkészült a kelet- és közép-európai romantikából, a reformkorból. Kölcseytől Zrínyi dala és második éneke (szöveg, tk., óraiak); a szöveggyűjteményből a Nemzeti hagyományok ismerete az órán elhangzottakkal és a tk. 182. oldalán lévőkkel.
A Zrínyi-verseknél keress szövegkapcsolatokat az alábbiakkal.
| 7. Az nagy mindenható az földre tekinte, Egy szembe fordulásbol világot megnézé, De leginkább magyarokat eszben vette, Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. 8. 9. 10.
|
Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben.Most lassu méreg, lassu halál emészt. S egy gyenge széltől földre teríttetik! Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz. Eldődeinknek bajnoki köntösét
|
Kérlek, olvasd el a szgy.-ben szereplő részleteket a Parainesisből.
Jelen reformkorunkról. A hivatkozott filozófus. Összevethetők. Összevetendők.
Schöfft, Széchenyi István
Barabás, Wesselényi Miklós
A reformkor irodalma
A tankönyvből héfőre:
- a romantika Közép- és Kelet-Európában
- a reformkor kulturális környezete
- Kölcsey. Vanitatum vanitas, Zrínyi dala
Ne felejtsétek: romantikadolgozat-pótlás szintén hétfőn. Hogy én se: előtte szóljatok, hogy vigyem.
Kérdések az Anyeginhez
- Vajon az elbeszélő vagy a hős regénye-e az Anyegin?
- Az elbeszélt történet vagy a történet elbeszélésének módja hangsú-
Puskin és Anyegin a Néva-parton
lyosabb? (Indokold.)
- Foglald össze 8-10 vázlatpontban a mű cselekményét.
- Mi mindenről ejt szót a történeten kívül az elbeszélő?
- Milyennek mutatja be az elbeszélő az első fejezetben Anyegin személyiségét, képességeit és életvitelét?
- Változik-e a mű során az elbeszélő hőséhez való viszonya? Ha igen, miképp?
- Milyen lehetőségeket kínál a hősnek a vidéki örökség, miért nem tud élni velük?
- Mi mindenben különbözik a vidéki és a fővárosi élet a mű világában?
- Milyen fiatalember Lenszkij, milyen személyiség Olga, milyen Tatjana?
- Mi a szerepe az alakok jellemzésében az irodalomnak, az irodalmi hagyománynak?
- Hányféleképpen jelenik meg a műben a befejezetlenség?
- Miért bírhatott különleges jelentőséggel a 19. század olvasói előtt Tatjana levele Anyeginhez?
- Végezd el két konkrét strófa verstani elemzését (prozódia, rímek). Vizsgáld meg néhány költői képét is!
- Keress irodalmi alakokat, szerzőket a mű szövegében (pl. Homérosz, Byron,…)!
A 9.C keddi dolgozatához: műfajok, fikcionalitás, irodalmi kánon
|
szempont |
líra | epika | dráma |
| az elnevezés eredete | gör. lyra ’pengetős-húros hangszer’, ’lant’ | gör. epikosz ’elbeszélő’ |
gör. drán ’cselekedni’ |
|
a szöveg jellemző szerveződése |
többnyire magánbeszéd (monológ) típusú szöveg, csak korlátozottan, jelzésszerűen tartalmazhat epikus vagy drámai elemeket | elbeszéléssel (narrációval) szerveződő, többnyire monologikus szöveg, a szerepeltetett alakok megnyilatkozásai idézetek; megformált elbeszélője (narrátora) van | párbeszédekben (dialógusok) szerveződő szöveg, az egyes szereplők esetlegesen hosszabb magánmegnyilvánulásaival (monológok);
szerzői utasítások (instrukciók) |
|
magatartás- és szemléletforma |
érzelmi-hangulati-gondolati tartalmában gyakori a személyesség, de nem kizárólagos; a személyesség kivetülhet szerepekbe (szereplíra), tárgyakba (tárgylíra) is | hagyományosan történetet beszél (így tere, ideje, szereplői vannak, azok viszonyrendszere jelenik meg) el; cselekménye több szálon is futhat | kölcsönösen létesített viszony a szereplők között; a párbeszéd eleve ezt teremti meg |
|
idő |
általában jelen idejű beszéd, de felidézhet múltat és elképzelhet jövőt | hagyományosan a múltban történt, már lezárult eseménysort mutat be | a jelenben változó, dinamikus viszonyokat jelenít meg |
|
kifejezésmód |
többnyire kötött beszéd (ritmus, szótagszám, rím), a szöveg kisebb elemeire is érvényes (hang, szótag) szigorú megszerkesztettség, nyelvi sűrítettség: szóképek és alakzatok használata jellemzi | ok-okozati viszonyok szerint előrehaladó (metonimikus) eseménysor vagy jelképes utalásos (metaforikus) szövegvilág jellemzi | többnyire előadásra, megjelenítésre szánt mű, a színházban előadott dráma nem nyelvi jelekkel is él (mozgás, jelmez, díszlet, fény, zajok, zene stb.) |
|
terjedelem |
általában rövidebb | kicsi (novella, mese), közepes (elbeszélés) v. nagy (eposz, regény) | az előadhatóság korlátozza |
|
szövegforma |
döntőrészt verses, de lehet prózai is | általában prózai, de lehet verses | verses vagy prózai |
|
reprezentatív műfajok |
dal, elégia, óda (himnusz) | eposz, regény, elbeszélő költemény, novella, mese, anekdota | komédia, tragédia |
Fikcionalitás
Az irodalmi szövegek általános jellemzője a kitaláltság, a fikcionalitás. Az irodalmi alkotásokban szövegvilágok jönnek létre, amelyeknek nem céljuk, hogy elemeik megfeleltethetők legyenek a tapasztalati világéival. Az irodalmi mű akkor is fikcionált, ha valószerű, esetleg majd minden eleme megfeleltethető a valóság valamely elemének, mozzanatának. Ez a sajátosság éppen úgy vonatkozik az epikus szöveg helyzeteire, szereplőire, a történet (kitalált és megformált!) elbeszélőjére, mint a lírai szövegek alanyának megalkotottságára. Ezért nem azonosítható az elbeszélő a szerzővel, a vers lírai énje a költővel, még akkor sem, ha egy epikus alkotásnak szembetűnő az önéletrajzi jellege, vagy egy lírai műnek vallomásos jellege, személyessége.
Az irodalmi kánon fogalma
Az egy bizonyos korban elfogadott, mértékadónak tekintett irodalmi műveket, valamint az alkotási és irodalomértési szokásokban megnyilvánuló szabályszerűségeket irodalmi kánonnak (gör. kanón ‘mérővessző’) nevezzük.
Az irodalmi kánon koronként változik; az irodalomtörténet úgy is szemlélhető, mint a kánon változásának története. A különböző korokban tehát az olvasók más-más műveket olvasnak szívesen, tartanak példa értékűnek; elváráshorizontjukat sokféle tényező (műveltségük, koruk, nemük, társadalmi hovatartozásuk; legfőképpen előzetes olvasói tapasztalatuk) alakítja-módosítja; ám ez nem csak koronént, hanem egy adott időszak kortárs olvasói körében is kánonok egymás mellett élését eredményezi.
halaszistvan.com 