Kérlek, hogy most már legyen meg a teljes tankönyv-Ady (164–198. o.), és készítsd el Az eltévedt lovashoz tartozó A–D) feladatokat, a lovas alakjától a beszédhelyzettel bezárólag: Ady IV.
A verstípusoknál (Verstípusok_Ady) példaként hozott versek ismeretét elvárom, itt mindet megtalálod. De inkább saját kötetből olvasd őket.
A korai pályaszakasz titanizmusához Beethoven zongoraszonátáiból kettőt választottam, az Appassionatát (szenvedélyes) és a Sonata Pathétique-et (patetikus szonáta). KözvetlenülA fekete zongorához az előbbi harmadik tételét ajánlom. Mindkettőt a sokszor emlegetett Glenn Gould előadásában, akiről egy kíváló művészregény is született Thomas Bernhardtól. A másodikhoz egy Csáth Géza-novellát ajánlok.
UPDATE: kérem, legyen a segítségünkre 5 fő, aki egy-egy versszakát felírja a táblára óra előtt A fekete zongorának és A Lédával a bálbannak. A kilencesben leszünk, a bal oldali táblára kérem egymás mellé a Zongora két versszakát; a jobb oldalira A bálbannak az első két versszakát egymás mellé, alájuk középre a harmadikat. Ha lehet, szellős sorközzel mindegyiket, hogy könnyebben boncolhassunk. Köszönöm a segítséget!
Kérlek,
a tankönyvből ezzel haladj: 170–172. o. (A magyar Messiások; Az Úr Illésként…; Szeretném, ha… ; Gulácsy-festmény), 178–180. o. (Léda-versek);
a lapról (Ady II) pedig A fekete zongora és a Lédával a bálban legyen, a hozzá kapcsolódókkal.
Kérlek, a tankönyvből haladj a a 181-182. oldallal (Harc a Nagyúrral).
Az Új versek-kivonatból kihagytam a kihagyhatatlan párversét A magyar Ugaron-ból A dalóló Páris-beli A Szajna-parton-nak:
A Tisza-parton
Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.
Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók.
A Tisza-parton mit keresek?
Hasonlítsd ezt össze a párversével, kérlek. És hallgasd a többit, a lejátszóban megtalálod.
Az elsőként kiadott Ady-lapon (Ady I) oldd meg az utolsó oldal feladatait Az Új vizeken járok hagyomány-vonatkozásaira és alakzatszerkezetére; illetve a pénteken kiosztott második (Ady II) lapról a Szimbólum és/vagy allegória szakaszt.
Nándi képei partiumi látogatásukról:
Nemrég volt valami Ady-ünnepség, azért volt koszorúzva
Én és a Holnaposok, az idegenvezető szavával élve a Másnaposok…
EMKE: felújítás volt a téren, nem tudtunk bemenni
Két faluval előtte kapott a Halál automobilja alias kisbusz durrdefektet, szóval sajnálatos módon elmaradt a túra, ezeket a képeket tudtam menet közben ellőni
A sámán- és táltoshagyományhoz lassú és sebes magyarosok Zerkula János és felesége, Fikó Regina gyimesközéploki zenészek előadásában:
Ady érdekes testi adottsággal jött a világra, mindkét kezén hat ujja volt. A hatujjúságot egyébként polidaktiliának hívják, két – egy súlyosabb és egy enyhébb – változata van. Adynak nem volt “teljes” a hatodik ujja, csupán egy csökevényes bőrnövedék volt, amelyet a születése után a bába – az ujj tövénél cérnahurokkal elkötve, elsorvasztva – eltávolított. A sokujjúság egyébként örökölhető, tudósok több olyan családdal foglalkoztak, amelyeknek az összes tagja polidaktiliás.
Ady ezt az adottságot később a kiválasztottság jeleként értékelte, az ősmagyar hit szerint ugyanis a táltosok születnek hat ujjal.
168–169., 173–177., 178., illetve arra kérlek még, hogy
az Adyhoz elsőként kiadott lapon (Ady I) végezd el a második oldalon lévőket: a Vér és arany kötetre vonatkozóan azt, amit az Új verseknél megtettünk. Itt a ma kiosztott kötetkivonat: Ady, Új versek_kivonat.
Jövök majd még Nándi képeivel is, meg ha sikerül, egy kis gyimesi-moldvai sámánsággal.
Holnapra tanulmányozd át és oldd meg a füzetedbe a feladatokat. Aki nem olvasta mára, holnapra tegye meg; mindenki hozza a szöveget.
Gogol alkotásaiban a
realisztikusés
fantasztikus elemek
egymás mellettisége, a két szint érintkezése, fiktív együttlétezése a legfontosabb invenció az irodalmi hagyománytörténésben. Folytatódó tradíciót teremt a 20. század irodalmának, példa lesz rá Franz Kafka és a mi Örkény Istvánunk életműve.
E két tartomány feszültsége kiterjed egyéb vonatkozású polaritásokra, így
a félelmetes–nevetséges,
a fenséges–komikus;
illetve az egymással össze nem illő hangnemek (modalitások) megjelenítésére: a szövegben
a szentimentális (érzelmes), a tárgyilagos, az ironikus-szatirikus, a tragikus és a komikus, a patetikus és a gúnyos hangnem egyszerre szólal meg.
Mindezek bizarr egységének megnevezésére a groteszk (az olasz grotta ’barlang’ kifejezésből) használatos. A groteszkben a komikus hiba centrális erejű és értékű. Az egyszerű komikummal szemben (ld. pl. Orgont a Tartuffe-ben) időtlenné emelkedik, feloldhatatlan marad: világszemléletet fejez ki, eszerint ragadja meg a világ, a létezés valamely lényegi vonását.
Feladatok:
Keress példákat a szövegből a fent említett dichotómiákra (pl. realisztikus vs. fantasztikus, félelmetes vs. nevetséges,…).
Keress példákat az egyes hangnemek megszólalására.
Keress olyan szöveghelyeket, amelyek a narrátor szólamában az élőbeszéd jellegzetességeit erősen kidomborítják.
Milyen tudással bír a narrátor a szereplőkről és a történésekről?
Hogyan viszonyul a narrátor a szereplőkhöz és a történethez?
Milyen komikus és milyen tragikus vonásai vannak az elbeszélt történetnek?
Hányszor (és kiknek) mondja el Akakij Akakijevics a köpeny elrablásának történetét?
És tessék, még ez is. És pont ma, e TÖRTÉNELMI napon kell megtudnunk! Dráma hátán dráma.
Az összefoglalónk Stendhalról, Flaubert-ről és a modern dráma kezdeteiről, amivel Csehovhoz tértünk, hogy egy novellájában megismerkedjünk Cservjakovval, a csinovnyikkal: Stendhal, Flaubert; modern dráma.
Kérlek, hétfőre olvasd el Gogoltól A köpönyeget: megint felszólítalak, hogy hétfőre hozd el a szöveggyűjteményedet (10.-es, 131–148.o.); az sem érdekel, ha Gogol-kötetben hozod, sőt: de a szöveg testét akarom látni a kezedben, ahétfői óránkon; és jól teszed, ha valamikor megnézed ezt:
Kérlek, holnapra olvasd el Csehov nyúlfarknyi novelláját, A csinovnyik halálát, és órán legyen nálad a szöveggyűjteményed, hogy szét tudjuk szedni apró darabokra a szöveget, hogy aztán összerakjuk. És ne felejtsd, később kell majd a Stendhal-szakaszt a 10.-es tankönyvből.
A gyors fázisátalakuláshoz, ahogy az Helmeréknél 8 év után három nap alatt végbement. Túlhevített folyadék:
Túlhűtött folyadék, gyors kristályosodás:
A Stendhal-féle kristályosodáshoz
“A salzburgi sóbányák valamely elhagyott tárnájába az ember ledob egy, a téli fagytól lecsupaszitott faágat; két-három hónappal utóbb, a mikor kihúzza, ragyogó kristályokkal van boritva. A legkisebb hajtásokon is, melyek nem nagyobbak, mint a czinege lába, végtelen mennyisége tündököl a mozgékony és kápráztató gyémántoknak. Az eredeti faágra nem lehet reáismerni.
Kristalizácziónak nevezem az elmének azt a működését, mely minden adatot arra használ fel, hogy a szeretett lényben új meg új tökéletességeket fedezzen fel” – írja a magát romantikusnak valló Stendhal elemző realizmussal A szerelemről című művében. És ahogy velünk van ma is a (magas) popkultúrában:
halaszistvan.com 