Jelek, jelrendszerek. A nyelv mint (dinamikus–kvázistacionárius) jelrendszer. Nyelv és gondolkodás. A beszéd mint cselekvés. Nyelvcsaládok, nyelvtípusok

1. fogalmak: jel, ikon, index, szimbólum; szinkrónia, diakrónia, neologizmus, archaizmus; lokúció, illokúció, perlokúció, performatív ige; nyelvcsalád, nyelvtípus, szabályos hangmegfelelés, alapnyelv, alapszókincs, alapnyelvi szóalak; izoláló, agglutináló, flektáló, inkorporáló nyelv.
2. kisebb témák:
   1. a jelek jellemzői,
   2. a jelek csoportosítása,
   3. feltételezések a nyelv kialakulásának okairól,
   4. a nyelvi szintek bemutatása,
   5. nyelv (langue) és beszéd (parole) összevetése,
   6. a nyelv és a beszéd funkciói,
   7. együttműködési alapelvek,
   8. összehasonlító nyelvtudomány: fogalma, módszerei.
3. nagyobb témák:
   1. a nyelv mint változó rendszer (a változások szintjei, okai, forrásai),
   2. nyelv és gondolkodás (a gondolkodás fogalma a nyelvészetben, a gondolkodás nem nyelvi formái, a nyelv mint megismerő (kognitív) tevékenység; nyelv és gondolkodás viszonya, a nyelvi kompetencia örökletes és/vagy szerzett volta),
   3. a beszéd mint cselekvés (a beszédtett fogalma, lokúció, illokúció (illokúció a tájékoztató kijelentésekben), perlokúció; háttérmondatok
   4. nyelvcsaládok, nyelvtípusok (az élő nyelvek száma, sorsa; csoportosításuk eredetük, felépítésük szerint).
4. feladatok: a tankönyvi feladatokhoz hasonlók lesznek.

Tervem szerint mindegyik csoportban lesz 6 fogalom, 3 kicsi és 1 nagy kifejtendő téma, továbbá 3 gyakorlati feladat.

A felkészüléshez:

• 9.-es tk. 42–46. o.,
• 12.-es tk. 8–38. o., ezt a legutolsó, 38. oldalt különösképp a figyelmedbe ajánlom.

dolgozatterv_jelrendszer; beszédtett; nyelvtipológiák

Házik

• a tábláról: 1. b), 2. a), b);
• a sárgából: 636–641. első és utolsó itemek, vagyis 6 × 2 = 12 db, illetve 643. g)

Legyenek készen holnapra a táblaképek 3–4. feladatai, illetve a tankönyvből: 38. o./ 4. a), f), h), m) és 40. o./5.

Házik szerdára: (102 − 1). = 101. l), n); 104. b), f); 106. a); 107. i), 110. a-c)

A dolgozat szerkezete a következő:

I. általános ismeretek

1. fogalmak (pl. asszonánc, historizmus, l’ art pour l’ art, drámai költemény, szonett, areferencialitás, szinesztézia, dialektika, entrópiatan, frenológia, liberalizus, mimézis, pozitivizmus, spleen≈ennui, haláltánc, misztériumjáték, moralitás, materializmus, …)
2. helyszínek (pl. Egyiptom, Athén, …; Csesztve, Brüsszel, Alsósztregova, Duino, …)
3. személyek (pl. impresszionista-szimbolista-szecessziós képzőművészek, zenészek (Monet, Renoir, Degas, Rodin, Debussy, …); fő alakjaink életében-műveiben fontosak (Arany János, Poe, Catullus, Szontagh Pál, Jeanne Duval, Fráter Erzsébet, Fourier, Kepler, Kant, …);

II. Az ember tragédiájáról legyen átfogó, de itt-ott mélyebb tudásod: ismerd az erdő fő ösvényeit, de tudj néhány nevezetes fát is körüljárni. A tankönyvön kívül

1. Az ember tragédiájáról_öf,
2. nézd Viki képeit, olvasd kommentárjait.

III. Egy lírai alkotás vizsgálatával annak romantikus és/vagy modern jellemzőinek elemző bemutatása. Itt ezeket ajánlom a tankönyvi oldalakon kívül, még egyszer:

1. A klasszikus (esztétizáló) modernség költészete,
2. Baudelaire,
3. olvass verseket kötetből, szöveggyűjteményből, kioszmányból (Baudelaire-szemelvények;    Verlaine, Rimbaud, Mallarmé, Rilke; esetleg Az irodalmi modernség kezdetei a lírában),
4. hallgass Satie-t.

Nyelvtannal folytatjuk.

Szerdára

• a nyelv mint jelrendszer (9.-es nyelvtankönyv 43–44. o.),
• A nyelv és a beszéd. A nyelv mint változó rendszer (12.-es, 9–11. o.). Ezekből lesz a szóbeli érettségi 6. nyelvtantétele.

Csütörtökre

• Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya (12. tk., 1719. o.), ez lesz a 7. szóbeli tétel;
• A beszéd mint cselekvés (12. tk., 24–26. o.). Ez pedig a harmadik nyelvtantétel.

Péntekre

• A nyelvcsaládok és a nyelvtípusok (12. tk., 30–33. o.). Ez majd a nyelvtörténethez kell: a 4. tételnél, a magyar nyelv rokonságánál.

És akkor jövő hétfőn, november 11-én ezekből lesz dolgozat.

A zenei impresszionizmushoz, szimbolizmushoz, majd az avantgárdhoz, a későbbi minimalizmushoz köthető, végül az ambient ősatyjának is tekintett francia zeneszerző-zongorista, akiről a “bútorzene” (és Baudelaire) kapcsán beszéltünk: Erik Satie.

Petite Ouverture À DanserGymnopédies No. 1 –Lent et douloureuxGymnopédies No. 2 – Lent et tristeGymnopédies No. 3 – Lent et graveGnossiennes No. 1Gnossiennes No. 2Gnossiennes No. 3Gnossiennes No. 4Gnossiennes No. 5Gnossiennes No. 6